A máriatövis bizonyítottan hatékony az akut és krónikus májkárosodások megelőzésében ill. kezelésében, napjaink orvosi gyakorlatában mégis a perifériára szorult. A benne található szilimarin védi a májat a toxikus anyagokkal szemben, lassítja a májkárosodását és gyorsítja a szövetek regenerációját. Kedvező mellékhatás-spektruma, biztonságossága és a gyógyszer-interakciók hiánya további érvek amellett, hogy szélesebb körben helyet kapjon a kezelésben, mint a gyógyszeres terápia hatékony kiegészítője.
Az egészségtudatos életmód elterjedésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul a cardiovascularis betegségek és a rosszindulatú daganatok megelőzésére, illetve korai felismerésére. Arról azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy a fejlett országok középkorú lakossága körében a harmadik vezető halálok a májcirrhosis.
A máj a legfőbb méregtelenítő szervünk, amelyet bármely, a szervezetbe jutó anyag megterhelhet. A cirrhosis hátterében az alkohol-abusus mellett egyéb okok is állhatnak, amelyek egyaránt krónikus hepatitishez és kötőszövetes átépüléshez vezetnek, köztük a vírus-hepatitisek (különösen a hepatitis C, amely hazánkban mintegy 50-100 ezer embert érint), a veleszületett anyagcsere-betegségek (Wilson-kór, haemochromatosis) és az autoimmun kórképek (primer biliaris cirrhosis, primer sclerotizáló cholangiitis). Újabban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az ún. nem alkoholos zsírmáj, amelyet többnyire diabetes, elhízás vagy hypercholesterinaemia okoz.
Gyógyíthatók a májbetegségek?
A májbetegségek gyógyítását nehezíti, hogy a gyógyszerek májban való átalakítása és lebontása további megterhelést jelenthet. Egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan szerek, amelyek segítségével a krónikus májártalom teljes mértékben reverzibilis lenne.
A károsító hatások elleni küzdelem két fő eleme a regenerációs folyamatok serkentése, illetve a további károsodások kivédése. A májbetegségek esetében alapvető fontosságú tehát a megelőzés. Ez például úgy érhető el, ha a roncsoló-kárósító hatással egy időben megindítjuk a terápiát, és nem a már kialakult májkárosodást próbáljuk „visszafordítani”. Ilyen hatásokkal rendelkezik az egyik legrégebben ismert gyógynövényünkből, a máriatövisből előállított sylimarin.
Máriatövis, a 2000 éves gyógynövény
A máriatövis mediterrán eredetű, de világszerte termesztett növény. Termését már az ókorban is alkalmazták a gyógyításban, a májbetegségek kezelésében. A növény népies neve Boldogasszony teje, mert a legenda szerint a levelek fehér márványozottsága és fehér tejszerű nedve akkor keletkezet, amikor Jézus anyjának, Máriának a teje ráfröccsent a növényre. Emiatt régen a tejelválasztás serkentésére is használták. A népi gyógyászatban menszesz-zavarok, obstipatio, diabetes, szénanátha és visszér kezelésére adták. A XIX. század elején háttérbe szorult, és a XX. század közepén került újra az érdeklődés középpontjába.
Farmakológiai vizsgálatok igazolták, hogy a maghéjban koncentrálódó silymarin lényegében hasonló szerkezetű vegyületek, ún. flavonoglikánok keveréke. Közülük a leghatásosabb a silybinin, de van benne silykrisztin, silydianin és izosilybinin is. A szilimarin-készítmények általában 70-80% silybinint tartalmaznak. A növény magjaiban további hasznos anyagok is megtalálhatók: a májvédő hatású betain, és a gyulladáscsökkentő hatáshoz nagymértékben hozzájáruló esszenciális zsírsavak.
A silymarin számos tulajdonsága révén védi a májat
A flavonoglikánok serkentik a májszövet sejt- és enzimszintű regenerációs folyamatait, fokozzák a fehérjeszintézist. Csökkentik a kollagén felszaporodását (antifibroticus hatás), ezáltal lassítják a cirrhosis kialakulását. Antioxidáns aktivitással is rendelkeznek: növelik a máj glutation-tartalmát, és javítják az oxidált/redukált glutation arányát. A szilibinin scavengerként megakadályozza az oxidatív károsodásokat és a lipidperoxidációt, ezáltal javítja a sejtmembránok állapotát és stabilitását. Gyulladáscsökkentő hatásuk a mastocyták stabilizálása, a Kupffer-sejtek, valamint a leukotrién- és prosztaglandin-szintézis erőteljes gátlása révén érvényesül. Serkentik az immunrendszert, és egyre több bizonyíték támasztja alá a szilibinin antivirális hatását is. Végső soron a silymarin védi a májsejteket a toxinokkal, az ischaemiás károsodással, a sugárzásokkal és a hepatitist okozó vírusokkal ellen.
Klinikai tapasztalatok a silymarinnal
A silymarin akut és krónikus májkárosodásban egyaránt kedvező hatású. Gombamérgezésben gátolja a mérgek sejtbe történő felvételét, és bejutását az enterohepatikus keringésbe, valamint gátolja a citokróm P450 méregtelenítő enzimrendszert, amelynek fokozott aktivitása kulcsfontosságú a gombatoxin káros hatásában. A mérgező gomba elfogyasztását követő 48 órán belül alkalmazva jelentősen mérsékli a májkárosodást és javítja a túlélést (a halálozást 30-50%-ról 10-20%-ra csökkenti). Különösen hatékony intravénásan adva, ezért injekció formájában is elérhető.
Krónikus májbetegségben a silymarin a fehérjeszintézis fokozása révén már kisebb mennyiségben serkenti a máj regenerációját. Krónikus hepatitisben a silybinin szignifikánsan csökkenti a májfunkciós enzimek szintjét. Alkoholos májártalomban a placebóhoz képest szignifikánsan javítja a túlélést, és mérsékli a májfunkció romlását, antifibrotikus hatása révén pedig lassítja a cirrhosis kialakulását.
Továbbá, a silymarin képeskivédeni a mérgek (szén-tetraklorid, galaktózamin) ill. gyógyszerek (paracetamol, phenotiazin) okozta májkárosodást, és fokozza a toxikus anyagok kiürülését.
Az eddig forgalomban lévő készítmények általában 90-150 mg száraz máriatövis-kivonatot tartalmaztak. A most fogalomba került új silymarin készítmény 350mg száraz máriatövis-kivonatot tartalmaz, amelyből 280mg az aktív silymarin hatóanyag. A magas hatóanyag tartalom miatta kezelés indításakor és súlyos esetekben 2x1 kapszula a javasolt adag, fenntartó kezelésben napi 1 kapszula. Bizonyos gyógyhatású teakeverékek is tartalmaznak máriatövist, de silymarin-tartalmuk általában alacsony, ezért nem garantált a terápiás cél elérése.
A máriatövis igen ritkán okoz mellékhatásokat (enyhe hasmenés, puffadás, dyspepsia, émelygés). Az ajánlott terápiás dózisok mellett nem kell számolni lényeges gyógyszer-interakciókkal, ezért tartósan is teljes biztonsággal szedhető. Terheseknek, gyermekeknek és 75 év felettieknek is adható.
